Fajtatörténet.

Az 1920-as években Nores-Martines Antonio és Augustin elhatározták, hogy kitenyésztenek egy olyan vadászkutyát amely helytáll hazájuk, Argentína változatos és kemény terepein. Míg sok, már létező fajta rendelkezett egy, vagy több megfelelő tulajdonsággal e fajták egyike sem birtokolta az összes olyan jellemzőt amit a testvérek kívántak volna. Így 10 fajtát választottak ki, hogy megfelelő tulajdonságaikat egy fajtában egyesítsék. A tenyésztési folyamat "alapköve" a Cordoba-i harci kutya volt. A "ringek királya" a bullterrier az angol bulldog, a masztiff és a boxer keveréke volt és kitartásáról, erejéről és állóképeségéről volt híres bár gyorsasága és szaglóképessége nem volt a legjobb. Ezzel a már létező keverékkel keresztezték a dán dogot, hogy növeljék a kutya méretét és kialakítsák a fejformáját; a pireneusi pásztorkutyát, hogy létrehozzák a fehér szőrzetet és a különböző éghajlatokhoz való jó alkalmazkodóképességet; az angol bulldogot és a bullterriert, hogy tovább növeljék a kutya kitartását és szívósságát; és a bordói dogot, hogy  erősítsék az állkapcsot. A pointerrel a szaglóképesség, míg az írfarkaskutyával a gyorsaság miatt keresztezték. Végül a boxer garantálta a társaságot kedvelő személyiséget és a nagyszerű intelligenciát. Az argentin dog tulajdonságait gondosan finomították addig, míg az így kitenyésztett kutya teste erős, idegrendszere stabil, temperamentuma pedig kíváló lett. Ezáltal az új fajta a vaddisznó, a puma és a jaguár legelismertebb vadászkutyájává vált. Azzal a céllal tenyésztették ki, hogy helytálljon Dél-Amerika hegyes, nehezen járható területein. Mentálisan az argentin dog fejlett, magas intelligenciával és nagyfokú koncentráló képességgel bír. Ez azonban nem makacsságot jelent, hanem azt, hogy képes kizárni a zavaró tényezőket mialatt feladatát teljesíti. Többek között használnak argentin dogokat, vakok és mozgáskorlátozottak kísérőkutyájaként, nagyon sikeres munkakutyák, ellátnak rendőrségi és katonai feladatokat valamint nagyszerű kutató és mentőkutyák. Ez a fajta nagyszerű társ. Temperamentuma barátságos és alapvetően emberszerető. Szereti ha simogatják és viszonozza a törődést. Kissé félelmet keltő megjelenése ellenére eltűri az idegeneket is, amíg nem jelentenek veszélyt a saját, illetve gazdája számára nézve. A kutya hamar megbarátkozik a gyerekekkel és szinte mindent eltűr a részükről. A fő problémát a kutyákkal szembeni agresszió jelenti, de ezt korai szocializációval lehet megelőzni. A kutyát meg kell tanítani a helyes ítélőképességre arra, hogy milyen helyzetben milyen viselkedés a kívánatos. Az argentin dog ösztönei erősek, de irányíthatóak.