Fajtat�rt�net.

Az 1920-as �vekben Nores-Martines Antonio �s Augustin elhat�rozt�k, hogy kiteny�sztenek egy olyan vad�szkuty�t amely helyt�ll haz�juk, Argent�na v�ltozatos �s kem�ny terepein. M�g sok, m�r l�tez� fajta rendelkezett egy, vagy t�bb megfelel� tulajdons�ggal e fajt�k egyike sem birtokolta az �sszes olyan jellemz�t amit a testv�rek k�v�ntak volna. �gy 10 fajt�t v�lasztottak ki, hogy megfelel� tulajdons�gaikat egy fajt�ban egyes�ts�k. A teny�szt�si folyamat "alapk�ve" a Cordoba-i harci kutya volt. A "ringek kir�lya" a bullterrier az angol bulldog, a masztiff �s a boxer kever�ke volt �s kitart�s�r�l, erej�r�l �s �ll�k�pes�g�r�l volt h�res b�r gyorsas�ga �s szagl�k�pess�ge nem volt a legjobb. Ezzel a m�r l�tez� kever�kkel keresztezt�k a d�n dogot, hogy n�velj�k a kutya m�ret�t �s kialak�ts�k a fejform�j�t; a pireneusi p�sztorkuty�t, hogy l�trehozz�k a feh�r sz�rzetet �s a k�l�nb�z� �ghajlatokhoz val� j� alkalmazkod�k�pess�get; az angol bulldogot �s a bullterriert, hogy tov�bb n�velj�k a kutya kitart�s�t �s sz�v�ss�g�t; �s a bord�i dogot, hogy  er�s�ts�k az �llkapcsot. A pointerrel a szagl�k�pess�g, m�g az �rfarkaskuty�val a gyorsas�g miatt keresztezt�k. V�g�l a boxer garant�lta a t�rsas�got kedvel� szem�lyis�get �s a nagyszer� intelligenci�t. Az argentin dog tulajdons�gait gondosan finom�tott�k addig, m�g az �gy kiteny�sztett kutya teste er�s, idegrendszere stabil, temperamentuma pedig k�v�l� lett. Ez�ltal az �j fajta a vaddiszn�, a puma �s a jagu�r legelismertebb vad�szkuty�j�v� v�lt. Azzal a c�llal teny�sztett�k ki, hogy helyt�lljon D�l-Amerika hegyes, nehezen j�rhat� ter�letein. Ment�lisan az argentin dog fejlett, magas intelligenci�val �s nagyfok� koncentr�l� k�pess�ggel b�r. Ez azonban nem makacss�got jelent, hanem azt, hogy k�pes kiz�rni a zavar� t�nyez�ket mialatt feladat�t teljes�ti. T�bbek k�z�tt haszn�lnak argentin dogokat, vakok �s mozg�skorl�tozottak k�s�r�kuty�jak�nt, nagyon sikeres munkakuty�k, ell�tnak rend�rs�gi �s katonai feladatokat valamint nagyszer� kutat� �s ment�kuty�k. Ez a fajta nagyszer� t�rs. Temperamentuma bar�ts�gos �s alapvet�en emberszeret�. Szereti ha simogatj�k �s viszonozza a t�r�d�st. Kiss� f�lelmet kelt� megjelen�se ellen�re elt�ri az idegeneket is, am�g nem jelentenek vesz�lyt a saj�t, illetve gazd�ja sz�m�ra n�zve. A kutya hamar megbar�tkozik a gyerekekkel �s szinte mindent elt�r a r�sz�kr�l. A f� probl�m�t a kuty�kkal szembeni agresszi� jelenti, de ezt korai szocializ�ci�val lehet megel�zni. A kuty�t meg kell tan�tani a helyes �t�l�k�pess�gre arra, hogy milyen helyzetben milyen viselked�s a k�v�natos. Az argentin dog �szt�nei er�sek, de ir�ny�that�ak.